Vaklárma

Duplafogú selyembőrű. Így hívom mostanában. Fogai talán élesebbek, mint néhány kés a konyhánkban.

Pár hete kórházban voltunk. Akkor még fogatlan, jelenleg duplafogú hősünk esti lefekvéskor igyekezett tudtunkra adni, hogy valami nincs rendben. Folyamatosan ordított torkaszakadtából, lázas is volt és nem igazán reagált semmilyen nyugtatásra vagy láz csökkentési technikára. Aludni és enni sem volt kedve órákig, ezért kezdő szülőként taxit ragadva kórházba indultunk hajnali kettőkor. Emma az éjszakai autózás alatt már néma csendben várta a kirándulás fejleményeit. Talán olyan meglepetten érezhette magát, mint amikor én jártam először Amerikában. Hirtelen minden fájdalmába belefeledkezett, mert az ügyeletes orvossal már nevetgélt. Másnap az antibiotikumot veszélyes hulladékként kezelve visszavittük a gyógyszertárba és Emma három nap alatt magától rendbejött. A vírus eltűnt és az első fog kibújt novemberben.

Egyébként minden rendben.

Délutánonként mesét olvas a barátainak majd utána jól megrágja őket. Szerencsére ez másnap nem látszik rajtuk.

Délutánonként mesét olvas a barátainak, majd utána jól megrágja őket.

Végezetül pedig megosztok egy Ági és Emma között zajló esti beszélgetést:
https://vimeo.com/113725760

2 responses for Vaklárma

  1. Réka says:

    Annyira jó, hogy ezt (is) megosztottad velünk. Tündéri!

  2. Leave a Reply

    Your email address will not be published.