Háromszor voltál már Düsseldorfban, milyen gépekkel repültél?

Kétszer CRJ 900-as, legutoljára 2012-ben pedig Boeing 737. Az első kettő Lufthansa Regional az utolsó pedig full extrás. Hozzátenném még, hogy utoljára a vészkijáratnál ültem és jó nagy hely volt a lábamnak. Itt csak olyan ülhet, aki jól beszél németül vagy angolul, én természetesen mindkét nyelvet folyékonyan nyomom (gondolatban). Hamar eltelt ez a másfél órás repülőút Budapestről Düsseldorfba. Végig néztem a vészkijárat ajtaján lévő kis ábrákat, hogy vész esetén 0,1 másodperc alatt ki tudjam tépni az ajtót. Szerencsére erre nem került sor. Inkább Ateszékkal ittunk egy pezsgőt és ettől feloldódtam. Ez abban nyilvánult meg, hogy német tudásomat hangoztattam egy “Ja!” szócskával.

Úgy hallottam egy nem várt kalandba keveredtetek a düsseldorfi reptéren közvetlenül leszállás után. Mi történt?

Miután megérkeztünk a düsseldorfi reptérre a kijárathoz közeledve folyamatosan csevegtünk. Egyszer csak Ági kiadott egy földönkívüli hangot, ami azt jelezte nincsenek meg a csomagjaink. Pár másodpercre múlva rájöttünk, hogy elfelejtettük felvenni őket. Nem volt nagy káosz, mert Attila tudta az irányt, mivel járt már így egy járattörlésnél. Bementünk egy információs pulthoz, ahol egy nagydarab ember szétröhögte az agyát, amikor megtudta, hogy simán kijöttünk a cucc nélkül. Biztos azt gondolta, külföldiek vagyunk és tényleg. Javaslatára követtük a felfestett piros vonalat, mint a rajzfilmekben. Ez odavezetett a poggyászokhoz. Végül sikeresen meglettek a csomagok.

Nagyon rajongója vagy a tömegközlekedésnek. Milyennek találod a düsseldorfi közlekedést? Mivel közlekedsz leginkább?

A közlekedéssel semmi gondom, általában biciklivel járok, ha tehetem. Kipróbáltam a Deutsche Bahn szolgáltatásait is. Vettünk egynapos bérletet (Schönes Tag Ticket). Érdekességként elmondanám, hogy ezzel az opcióval maximum 5 ember utazhatott volna reggel 9-től másnap hajnali 3-ig. Mi csak ketten voltunk Attival. Emeletes vonattal mentünk, ami nekem nagyon tetszett! MÁV-hoz egyáltalán nem lehet hasonlítani ezeket a vonatokat, maximum a szolgáltatást. Ugyanis ezek a szerelvények is tudnak késni, sőt még törlik is a járatokat. Ezt olyan szinten csinálják, hogy egyszerűen csak eltüntetik a vonat nevét a kijelzőről mindenféle információ nélkül. Az első utazásunk Düsseldorfból Kölnbe vezetett. Ezen az emeletes vonaton tömegnyomor volt, rengeteg csipasszal. Ez már gyanus előjele volt annak, hogy valami nincs rendben, ami később beigazolódott. Félúton ugyanis leszállítottak minket az összes többi tinivel együtt. Mindent összegezve viszont kényelmesek a vonatok, halkan közlekednek, gyorsak és mégsem teljesen olyanok, mint a MÁV.

Merre jártatok a harmadik látogatásodkor?

Köln jó volt:
– vigyorogtunk mint a tejbetök
– lementünk a folyópartra majd vissza
– láttunk lebegő embert
– nagyon jó kis zenét hallgattunk és táncoltunk rá (gondolatban)
– végül rohamléptekkel rohantunk a pályaudvarra, le ne késsük a Bonn felé tartó vonatot, amit mint később kiderült mégsem jött.

Bonn:
– Bonn az Bonn!
– végülis ott voltunk az arboretumban, ott volt egy medence virágokkal és Attila azt mondta csobbanjak, de én nem akartam Jetit játszani.
– két óriás fej volt a földön
– ott is lementunk a partra. Sok nyugdíjas ott teblabolt. Tömeget csinált…
– mekiben ebedeltunk, mert előző nap a gyrost nem bírtam megenni, mert elefánt adag volt. Kiprobalhatnatok!

Zandwoort, Északi-tenger:
Egy szép homokos tengerpartra mentünk ahol Ági talált egy nagyon jó árnyékos helyet. Egy reklámtábla tövében volt. Ez azért volt jó hely mert egyébként semmi árnyékot nem lehetett felfedezni a tengerparton. Csak homok és homok, na meg persze tűző napsütés. Mindannyian megmártózunk a tengerben. A homok is elviselhető volt. Később Attila kitalálta, hogy nézzük meg a partot kicsit messzebről is, az elején még hezitált, hogy vigyen-e szandált, de végül mindketten mezítláb indultunk útnak. Mentünk a zarándokúton a forró homokban, 45 fokos emelkedőn felfelé. Ekkor már nagyon éreztük, hogy olyan forróság van, mintha egy rezsón lépegetnénk. Felülről pedig újra megnéztük a gyönyörűségesen szép tengerpartot meg azt a sok embert aki ott hűsölt és aszalódtak a napon. Ebből a megfontolásból én is elkezdtem füstölögni. Fogtam egy cigit és rápöffentettem.

Milyen meglepő különbségeket vettél észre itt Düsseldorfban?

Az első meglepetésem az volt, hogy vasárnap nincs nyitva szinte semmi. Érdekes még, hogy egy biciklis mennyivel hatékonyabban tud közlekedni, mint egy gyalogos vagy egy autóval rendelkező egyén. Ezt volt alkalmam nekem is kipróbálni. Mindenfelé amerre mentünk volt bicikliút, najó inkább csak 90%-ban. Feltűnt még az is, hogy az idegen emberek nem törődnek azzal milyen nyelven beszélgetünk útközben. Sok a zöld, sok a fa, park amiben rengeteg ember szokott hétvégenként pihenni, hűsölni, kutyát sétáltatni, piknikezni és természetesen bicajozni! A düsseldorfi parkok érdekessége a különböző állatok. Van itt például nyúl, kacsa, hattyú, mókus, egér, patkány. Ez utóbbi kettő inkább csak este mutatkozik. Felfedeztünk még zöld papagáj rajt is egyes fák lombjainál!

Mi a véleményed a gasztronómiáról?

Normális kenyeret nem lehet mindenhol kapni. Normális alatt a fehér Erzsébet kenyeret értem. Pedig itt aztán rengeteg féle van. Tele van a város pékárú boltokkal. Többnyire sütik, kölönböző zsemlék (kisebb, nagyobb, fonott, magos, köménymagos stb.) kapható. Körülbelül kétszer ennyi féle kenyér közül is választhatunk, de ahhoz nagyon szerencsésnek kell lenni, hogy fehér kenyeret találjunk. Feltűnt még az is, hogy itt nagyon mennek a bio cuccok. Élelmiszer boltokban járva kedvenc márkám lett a “Ja!” termékcsalád. Kolbászokról annyit, hogy megismertem a fehér és a barna wurstot. Nekem fűszernélkülinek tűnt az íze. A paprika és paradicsom nem olyan ízletes, mint nálunk otthon. Attilával összehoztunk egy lecsópartit amit a Netto nevezetű boltban vásárolt magyar paprikából főztünk. Ezt a lecsót három napig ettük és az íze fenséges überkirály férfimunka volt.

Mivel zárnád düsseldorfi élményeid összegzését?

Szeretnék a vendéglátóimmal újra kiszúrni és visszamenni mivel egy düsseldorfi meccset sem néztünk még meg. Amúgy nagyon jó lenne minden évben visszamenni! Már háromszor voltam és mindegyik látogatásomkor azt mondták vendéglátóim, hogy készüljek fel a rossz időre. Mindegyik alkalommal felkészültem és 25 fokos napsütés volt végig. Egyszer kipróbálnám ezt a rossz időt amiről mindig beszélnek. :)